Április 6-án vasárnap 6 és 19 óra között kell egy kis időt szakítani a szavazásra. Azért is fontos ekkor elmennie, mert most már csak egy fordulót tartunk, ezen a napon dől el minden. Az idén lesz még Európai Parlamenti választás (május 25-én), illetve önkormányzati választás (októberben), de akkor már nem a magyar Országgyűlés összetételéről döntünk.

Ha minden igaz, februárban kapott egy értesítőt a választási irodától (ha nem kapott, jelezze az önkormányzatánál). Ebben benne van, hogy a lakcíme szerint melyik szavazókörhöz tartozik, és az hol található. Habár alapvetően átrajzolták a választókerületeket (176 helyett már csak 106 körzet van), de ez alig érintette a szavazóköri beosztást. Nagy valószínűséggel ugyanott szavaz, ahol 2010-ben.

A szavazatszámláló bizottság két dolgot ellenőriz: a személyazonosságát és a lakcímét. Ezeket kell tehát az irataival bizonyítania. Legyen tehát önnél személyi igazolvány vagy útlevél vagy jogosítvány, illetve a lakcímkártya is. Ha még régi füzetes személyi igazolványa van, és abban megtalálható a lakcím is, akkor az elég a szavazáshoz.

Nem kell jelentenie, a kampánycsendet ugyanis eltörölték, még azon a bizonyos vasárnapon is győzködhetik önt a pártok. A törvény szerint kizárólag a szavazókörök 150 méteres körzetében tilos a kampányolás, ha tehát itt agitálja önt valaki, akkor bejelentést tehet a választási irodánál. A 150 méteres szabállyal kapcsolatban a Nemzeti Választási Iroda vezetője, Pálffy Ilona is sok problémára számít.
Bővebben >>

Lassíthatja a szavazás menetét, hogy most minden eddiginél több a jelölt, vagyis a szavazólapok lepedő méretűek lesznek. Pálffy Ilona szerint lesz olyan szavazókör, ahol négy A4-es lap hosszúságú listát kell végignézniük a szavazóknak. Ez nyilván időigényes, de olyan tumultusra, mint amilyet 2010-ben láttunk, talán nem kell számítani. Az átjelentkezőknek kijelölt szavazókörökben még nagyobb a veszély, hogy elhúzódik a szavazás, de Pálffy Ilona azt ígérte, hogy itt eleve többen lesznek a bizottságban, több lesz a jegyzőkönyvvezető, és a névjegyzékeket is több részre szedik.

Pálffy Ilona azt ígérte, hogy a korábbi gyakorlathoz hasonlóan megpróbálnak éjfélig egy előzetes eredményt adni, a számolást persze lassíthatja a sok jelölt és lista, így nehéz megbecsülni, mikor lesz olyan eredmény, amelyből látszik a parlament összetétele. A kisebb településekről (ahol kevesebb a választó, így kevesebb voksot kell összeszámolni) nyilván előbb jönnek az eredmények, de a budapesti kerületekből is lesz adat éjfélig. Újdonság, hogy a Nemzeti Választási Irodának össze kell számolnia azt a több százezer határon túlról érkező voksot is, amelyek levélben érkeznek. Ez is eltarthat több órán keresztül. A végeredményre viszont mindenképp több mint egy hetet kell várni. Mivel a külföldi szavazatokat haza kell hozni, és az átjelentkezők szavazatait is vissza kell juttatni, minden választókerületben marad egy szavazókör, amelyben nem számolnak. 106 szavazókörben csak rákövetkező szombaton lesz urnabontás.

A szavazókörben két szavazólapot kap. Az egyiken a választókerületének egyéni jelöltjeit találja. A nevek mellett megtalálja, melyik szervezet jelölte őket, vagy hogy függetlenek. Lehetnek akár harmincan is, de ön csak egy személyre szavazhat. A másikon pedig kizárólag pártok neveit találja, ez az országos lista, itt is csak egyet választhat.

Mindenképp érdemes, mert egy nagy újdonsága a mostani rendszernek, hogy nemcsak a veszteseknek, hanem a győztesnek is ad töredékszavazatokat a mandátumot nem eredményező voksok után. Jó, értem, hogy ez így túl bonyolult, vegyünk egy kitalált példát. Egy választókerületben a győztes jelölt 100 szavazattal nyer, a második 90-et, a harmadik pedig 80-at kap. Itt a győztesnek 9 töredékszavazata van, mert az eredményből látszik, hogy 91 szavazattal (a második voksai plusz egy szavazat) lehetett megnyerni az egyéni körzetet. A másodiknak és a harmadiknak 90 és 80 lesz természetesen a töredékszavazata. A rendszer tehát arra sarkallja a jelöltet, hogy maximálja a szavazatait, mert ezúttal tényleg minden voksnak jelentősége van.