Kedves Olvasó!

Tudta, hogy van a magyar-román határon egy kis falu, egy kis ékszer? Egy olyan település, amely már az Árpád-korban is létezett, és amely az évszázadok alatt oly sok mindent átélt, így pl., hogy 1686-ban a tatárok elpusztították, de mégis ma is él, virul és fejlődik.

Dolgos, több nemzetiségű lakosai nyitottak a betérő idegenek felé, itt nem fogod idegennek érezni magad.

Miért érdemes idelátogatni hozzánk?

Mert útközben gyönyörködhet a csodaszép alföldi rónaságban, a sokszínű madárseregben és élvezheti az erdősávokból fel-felbukkanó őzikék, nyulak és fácánok látványát.

Mert útközben felfedezheti a kétegyházi Kurgánmezőt, a kunhalmok látványa ősi emlékeket idéz. A kunhalmok a Kárpát-medence ősi kultúrtörténeti emlékei, amelyek elvezetnek régi történetekhez, régi korok szokásaihoz. Érdemes ezekről olvasgatni, és személyesen is megtapasztalni ezek valóságát.

Ha ideér, nem fog unatkozni, mert megnézheti a Római Katolikus Templomot és templomkertet, a Román Ortodox Templomot, a Román Tájházat, a Baptista Imaház patinás épületét.

A Római katolikus templomot az 1720-as években az itt élő katolikus közösség építette magának fából. A jelenlegi templom építését 1747-ben kezdték el,  1858-ban a templom a kastéllyal együtt gyújtogatás miatt leégett. A helyreállítást gróf Almásy Kálmán irányította. A gróf és neje a templomot átépíttették, restauráltatták. A legszembetűnőbb változás, hogy a templomablakok díszesebbek lettek. A templom főoltárképe a Szentháromságot ábrázolja.  A szentélyből nyílik a kápolna, amely a grófi család részére épült. A déli oldalon a gróf Almásy család kriptája található. Márványlépcső vezet le, a falak is márványlapokkal burkoltak. Az orgona a linzi Manracher testvérektől lett rendelve, a testvérpár az Alföldön egyedül itt épített orgonát. A templomkertben helyezték örök nyugalomra a grófi család több tagját.

A Román Ortodox Templomról azt tartják, hogy  Milováról hozott kövekből épült fel. A templom szabadon álló egyhajós épület, a tornyán lévő kereszt 28 méter magasan áll. Belső felépítése követi a klasszikus ortodox templomok tagozódását. Mint minden ortodox templomban, a legjellegzetesebb rész az ikonosztázion, azaz a képfal, amely elválasztja az oltárt a templomhajótól.

A Román Tájház lakóépületének berendezése teljes egészében hagyományos, népi-paraszti tárgy együttes, amelyen belül organikus egységben élnek a helyi önellátók és iparosok által készített tárgyak és a távolabbi vidékek iparosainak e tájon piacra talált használati eszközeivel.

A Baptista Imaház épülete egyedi kinézetével, figyelmet felkeltő és szemet vonzó megjelenésével, százados múltjával a község egyik meghatározó középülete.

Ha idelátogat, nem hagyhatja ki az Andrássy-Almásy kastély parkját, amely arborétumként öleli fel a kastélyt, amelyben jelenleg mezőgazdasági szakképző iskola és kollégium működik.

A természeti és épített csodák mellett azért is érdemes idelátogatni, mert itt mindig történik valami. Majális, gyereknap, búcsú, Pogácsa fesztivál, Mindenki adventje, képzőművészeti táborok, kiállítások, horgászati lehetőségek és még sok-sok érdekes színes program és lehetőség várja az idelátogatókat.

Hallott már a kétegyházi pogácsáról? Kóstolta már?

Ha nem, akkor jöjjön el, kóstolja meg, minden év augusztusában a Pogácsafesztiválon.

A faluban kellemes szállásokat is talál, így pihenése is garantált.

Kétegyháza várja Önt!

Dr. Rákócziné Tripon Emese polgármester

Kétegyháza Magyarország délkeleti részén található, a Viharsarokban. Békés megyében a megyeszékhelytől Békéscsabától 18 km-re, Gyula városától 15 km-re. Megközelíthető Budapest felől az M5 autópályán Kecskemétig, majd a 44-es főúton haladva Békéscsabáig. Szeged – Orosháza felől a 47-es főúton szintén Békéscsabáig. Településünk a Budapest – Bukarest nemzetközi vasútvonal mentén fekszik, így vonattal is kényelmesen és könnyen eljuthat hozzánk.

Kétegyháza címerének megalkotásánál döntő mozzanat, hogy a település első pecsétje, ill. korunkra maradt címerábrázolása a Löwenburg családnak a címerét tükrözteti. Ezért Kétegyházának a címerét összetett pajzs alakjában képzeljük el.

Az öregpajzs vörös alapon aranyszalagokkal haránt négyelt, az egyes mezőkben pedig a következő ábrák vannak. A pajzsfő mezejében egy hétágú bárói aranykoronát látunk, amelynek az abroncsa bíbor (zafír és rubin) kövekkel ékes, gyöngyei pedig kékek. A jobb oldali mezőben egy arany latin keresztet, a bal oldali mezőben pedig egy arany, három ívben végződő díszes körmeneti keresztet látunk, amely a románságnál használatos keresztre emlékeztet.

A csücskös talpú öregpajzs pajzstalpában egy aranypogácsát látunk lebegni, amely a település XVIII. századi betelepítésének történetére emlékeztet és a hitvilágra, amelynek rendkívül nagy szerepe volt a megtelepedésben.

A boglárpajzs voltaképpen a Löwenburgok címeréből kiemelt oroszlán. A csücskös talpú reneszánsz pajzs kék mezejének zöld udvarán egy fegyverzett (vörös nyelvű és karmú) aranyoroszlán lép, fordul és néz jobbra. A jobb mancsában egy aranymarkolatú, ezüstpengéjű szablyát tart. Az oroszlán farka – eltérően a heraldikai oroszlánoktól – egy bojtban végződik.

Az öregpajzson arany falkorona helyezkedik el, amely két végénél éri a pajzsot, hét bástyáján lőréssel van ellátva, ezek a korona ágait helyettesítik.

A kétegyházi címer alatt egy kétszer hajtott aranyszalag található, amelynek a heraldikai jobb oldali felirata KÉTEGYHÁZA, a bal oldalon pedig a felirat ugyanennek a településnek a román elnevezését tartalmazza.