Kétegyháza Békés megye délkeleti részén fekvő nagyközség, a legnagyobb magyarországi román nemzetiségű település: lakóinak mintegy 30 százaléka vallja magát románnak.

A térség már az Árpád-kor után benépesült, az első írásos emlék 1412-ben szól először Kétegyházáról, amelyben Fövélyesi Siket Elek a falu egy részét adományként megkapja. Később Maróthy János macsói bán tulajdona révén a Gyulai Váruradalom részévé vált. A török időkben a falu Zaránd vármegyéhez tartozott, majd a Gyulai Vár fennhatósága alá került, s 1686-ban a tatárok elpusztították. A kopár üres puszta 1723-ban Lővenburg János Jakab békés megyei főispán tulajdonába került, aki hamarosan bánáti románokat telepített e területre. A közösség templomokat épített, 1779-ben a jelenlegi román Ortodox Templomot, amelyet egy mesterséges magaslatra emeltek. 1742-ben a Andrássyak tulajdonába került, a községben kastélyt, majd 1749-ben Római Katolikus Templomot építettek. Kétegyháza a Gyulavári Uradalom központja lett. Római Katolikus Templom A falu a XIX. század elejétől az Almásy-család birtokába kerül, akik 1804 után a település népességének egyharmadát kitevő magyar lakosságot telepítettek a faluba. 1800-1812 közötti mértani falurendezés során alakult ki a község mai arculatát meghatározó széles, hosszú, valamint a merőlegesen keresztező utcák rendje.

Az 1848-49-es forradalmak idején a parasztmozgalmak egyik fészke a település, majd a huszadik század eleji agrárvillongások színhelye. Az első világháborút követően román csapatok, majd a második világháborúban a német és szovjet csapatok harcoltak itt. Az Almásy grófok egykori romantikus stílusú parkkal övezett kastélyában 1952-ben indult meg a középiskolai oktatás: a szakmunkásképzés során egyidejűleg több, mint kétszázan sajátítják el a mezőgazdasági gépismereteket, képzik a gazdaasszonyokat, a leendő falusi vendéglátókat, az iskola erdélyi vendégtanulókat is fogadott.

Az itt működő FVM Aszk Szakközépiskola és Kollégium, mint ahogy nevében is benne van a Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozik. A tanintézmény kiválóan alkalmas konferenciák, rendezvények megrendezésére: középiskolai kollégiumában szállodai körülmények fogadják a messziről érkezőt. Az iskolához hatszáz fős étkező tartozik, amelynek konyhája a mai követelményeknek megfelelően szolgálja ki nemcsak az iskolát, hanem a község intézményeit is.

A kastélypark területén található a Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény működő mezőgazdasági gépekkel. A másik nagy jelentőségű művelődési érték a Kétegyházi Román Tájház. A településen magyar és román általános iskola és óvoda működik. A magyar általános iskola 1997-től Márki Sándor történész nevét viseli. A mezőgazdasági jellegű nagyközség közművesítése folyamatosan épül, a falu 2006. évtől napjainkig ugrásszerűen fejlődik. Immár több éve nagy sikerrel rendezik meg településen nyaranta a Kétegyházi Kulturális Napok rendezvénysorozatot, amelyet 2007 nyarától Pogácsa Fesztiválnak neveznek. A helyi vadásztársaság külföldi vadászokat is fogad, a közeli Steigerwald Lovasiskola és Tanyamúzeum elsősorban német és osztrák vendégeket csábít.