Helyi Értéktár

Kétegyháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. VI. 26-i ülésén a 79/2014. (VI.26.) számú határozat a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény értelmében létrehozta a Települési Értéktárat, illetve Települési Értéktár Bizottságot.

A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. A rendszer első lépcsőfokán a települési értéktárak helyezkednek el. Valamely helyi érték felvételét a települési értéktárba bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, egyben javaslatot tesznek arra, hogy mely értékek felvételét javasolják a megyei értéktárba.

A második lépcsőfokot a megyei értéktárak jelentik. A települések helyi jelentőséget meghaladó összegyűjtött értékeit tartalmazhatja a megyei értéktár. Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldi meg a megyei önkormányzat. A fentieken túl az egyes ágazatokért felelős miniszterek szakágazatukban meghatározzák a feladatkörükbe tartozó, egyéb szabályozás szerint önállóan nyilvántartott nemzeti értékek körét, ez az ágazati értéktár és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak.

A határon túl fellelhető nemzeti értékek azonosítását, a határon túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt a külhoni magyarság értéktára tartalmazza, ezt a Magyar Állandó Értekezlet hozza létre, és megküldi a Hungarikum Bizottságnak.

A Hungarikum Bizottság hozza létre a Magyar Értéktárat, amely egy következő szintje az értékpiramisnak. Itt kerülnek összesítésre és gondozásra a települési, a tájegységi, a megyei és az ágazati értékek, a külhoni értékek adatai, továbbá a törvény erejénél fogva ezen értéktárba tartozó nemzeti értékek adatai.

Az értékpiramis csúcsán helyezkedik el a HUNGARIKUMOK GYŰJTEMÉNYE. A Magyar Értéktárban összesített és rendszerezett nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Az egyes szakterületek tudományos és gyakorlati képviselőiből álló szakmai, ágazati szakbizottságok segítik ezt a munkát. A hungarikumok gyűjteményébe bekerülő nemzeti érték részesülhet a hungarikum tanúsító védjegyben, amely által mindenki számára egyértelművé válik a jövőben, hogy a valóságban mely értékünk kapta meg a hungarikum minősítést.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-a előírja, hogy a nemzeti értékek adatait mely szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások.