2020 után is erős uniós agrárpolitikára van szükség

„A Közös Agrárpolitika legfontosabb feladata továbbra is az élelmezés-biztonság biztosítása marad. Ezért a KAP gerincét alkotó kis- és közepes méretű családi gazdaságok jogos elvárásai nem sérülhetnek sem a politikaalkotás, sem a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során. Örülök, hogy a Közös Agrárpolitika 2020 utáni jövőjével foglalkozó első parlamenti jelentés a fenti alapvetést fogalmazza meg és a részletkérdésekben is a gazdák érdekeinek megfelelő álláspontra helyezkedik” - jelentette ki Erdős Norbert fideszes EP-képviselő a mai agrárbizottsági szavazását követően Brüsszelben.

 

A „Miként járulhat hozzá a KAP a munkahelyteremtéshez vidéki környezetben?” elnevezésű jelentés elfogadását követően a néppárti politikus kifejtette: az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága amellett, hogy egyhangúan követeli a legelismertebb európai uniós politika megőrzését, a jövőben egy még erősebb és még több forrással ellátott KAP-ért kampányol.

 

„Ki kell kényszerítenünk a KAP uniós költségvetése legalább jelenlegi szinten történő megtartását” - emelte ki Erdős Norbert. Emellett kiemelt szerep hárul a vidékfejlesztésre a vidéki munkahelyek megőrzése és újak teremtése terén. Ehhez a vidékfejlesztést fokozatosan erősíteni kell úgy, hogy közben ne gyengüljön a közvetlen támogatások rendszere.

 

A fideszes politikus kifejtette, hogy a termeléshez kötött támogatások hatékony eszközök egyes sérülékeny mezőgazdasági ágazatok - állattartás, takarmány-termelés - megmaradásának biztosítására és hátrányos helyzetű területeken a mezőgazdasági tevékenység leépülésének a megállítására. Ezért a jövőben e támogatásokra megfelelő uniós forrást kell rendelkezésre bocsátani. „Érdemes megfontolni, hogy a nagyobb munkahely-teremtési képességgel rendelkező ágazatok jussanak nagyobb forrásokhoz” - tette hozzá az európai parlamenti képviselő.

 

A magyar gazdák és a magyar polgárok sikere, hogy Erdős Norbert kéréseit kifejezetten támogatta a szakbizottság. Az EP újra kiállt a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek helyzetének javítása mellett, amely értelmében vissza kellene állítani az újonnan alakult szervezetek beruházásaira vonatkozó uniós támogatást. A termelői szerveződés jelenleg messze elmarad az elvárt szinttől. A fenti javaslat sokat segíthet az említett cél elérésében. A másik javaslat az élelmiszer- és takarmány-biztonságra szolgáló - az uniós büdzsé harmadik fejezetében helyet foglaló - költségvetés megemeléséről szól. Erdős Norbert szerint ez kiemelten fontos, tekintettel a közelmúlt állategészségügyi járványaira - mint a balti államokat és Lengyelországot sújtó afrikai sertéspestis -, valamint a közelmúlt élelmiszer-biztonsági botrányaira - mint a 2011-es E-colli fertőzés, a 2013-as lóhúsbotrány, valamint a jelenleg tomboló európai mézhamisítási botrány. Ellenkező esetben az EU nem fogja tudni megfelelően biztosítani az európai fogyasztók egészségét és biztonságát.

 

A fideszes politikus egyetért a jelentésben szereplő megközelítéssel, miszerint komolyan foglalkozni kell az európai élelmiszer-minőségi rendszerek vonzerejének, valamint az eredetvédett európai élelmiszerek elfogadottságának növelésével. „Ezért az eddigieknél több uniós forrást szükséges fordítani a minőségi élelmiszer-előállításra és az európai gasztronómia támogatására. Ez utóbbi célkitűzést kiemelten támogatom, a Magyar Gasztronómiai Egyesület törekvéseit is segítem e téren” - jelentette ki a fideszes képviselő.

 

Erdős Norbert üdvözölte, hogy a jelentés kitér a kis és közepes családi gazdaságok megerősítésére, a gazdákat sújtó bürokrácia és a KAP egyszerűsítésére, a környezetvédelmi szabályok ésszerűsítésére, valamint a nők helyzetének a javítására a mezőgazdaságban és a vidéki területeken.

 

Háttér: A „Miként járulhat hozzá a KAP a munkahelyteremtéshez vidéki környezetben?” elnevezésű jelentés végszavazására az Európai Parlament október végi plenáris ülésén kerül majd sor.