Megvédtük a magyar biogazdálkodók érdekeit

„Jelentős magyar sikert értünk el a hazai biogazdálkodók segítése terén” – jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága a biogazdálkodásról szóló rendelettervezethez a 25 magyar módosító javaslatból 22-t elfogadott, így például a párhuzamos gazdálkodás vagy az éves ellenőrzés lehetősége a jövőben is megmarad. „Továbbá egy, az Európai Bizottság által javasolt megoldásnál jóval szigorúbb feltételrendszernek kell majd megfelelniük az Unióba importált bioélelmiszereknek” – tette hozzá a fideszes politikus.

 

Erdős Norbert a tegnapi szavazást követően elmondta: az ötéves parlamenti ciklus egyik legfontosabb jogszabályának a megalkotása során sikerült keresztülvinnie a 25 képviselői módosító javaslatának a túlnyomó többségét. „Ez komoly magyar siker, hiszen ezek a javaslatok a magyar biogazdálkodók legfőbb igényeit tartalmazták” – tette hozzá a néppárti politikus.

A magyar érdekek az alábbi öt kérdésben jelentkeztek.

Az Európai Bizottság jogszabálytervezetében a legnagyobb problémát a párhuzamos gazdálkodás megtiltása okozta. A 2004-ben és utána csatlakozott tagállamokban, így Magyarországon is, a biogazdálkodás még nem erősödött meg annyira, hogy a gazdák többsége megengedhesse magának, hogy egyedül biotermelést folytasson. A többségük párhuzamosan, megfelelően különválasztott területeken folytat hagyományos és biológiai mezőgazdasági termelést. Ezt a jelenlegi uniós szabályozás megengedi. „Az EP Mezőgazdasági Bizottságában eltértek az álláspontok a tekintetben, hogy egy hosszú átalakítási határidőt, például 20 évet írjunk-e elő, ahogyan azt a zöldpárti jelentéstevő javasolta, vagy kellő mértékben biztosított elválasztással lehetőséget adjunk továbbra is a párhuzamos gazdálkodásra” – fejtette ki a néppárti politikus. Erdős Norbert hozzátette, hogy a képviselők többsége, ő maga is, ez utóbbi megoldáshoz ragaszkodott, amelyet a kompromisszumos szövegben sikerült elfogadtatni.

„Másrészt, az ellenőrzések kérdésében sikerült elérnünk, hogy megmaradhat a Magyarországon jól bevált jelenlegi rendszer” – emelte ki Erdős. A tagállami hatóságok a jövőben is meghatalmazhatnak civil szervezeteket az ellenőrzések végrehajtására. Továbbá a kockázatalapú szemlélet térnyerése mellett a magyar igényeknek megfelelően megmarad a kötelező éves ellenőrzés, amelyet az Európai Bizottság ellenkezése dacára sikerült visszaemelni a tervezetbe.

A fideszes EP-képviselő harmadrészt rámutatott, hogy a bioélelmiszerek EU-ba történő importjánál is sikerült egy, az eredeti javaslatnál gyakorlatiasabb és hatékonyabb szabályozást kialakítani. A tervezetben szereplő egyenértékűnek elismert harmadik országbeli szabályozás helyett a behozott bioterméknek elsősorban az uniós szabályoknak kell megfelelnie, amelyet az importőrnek egy ellenőrzési tanúsítvánnyal kell igazolnia. A harmadik ország exportőrjének pedig minden esetben teljes átláthatóságot kell biztosítania az adott termék származását és az előállítók megfelelőségét illetően. „Ezzel kiszűrhetjük, hogy az emberi egészségre káros vagy nem megfelelő minőségű bioélelmiszert hozzanak be az Unióba, mint ez az ún. E-colli fertőzés okozta halálesetek során megtörtént” – tette hozzá Erdős Norbert.

 

„Negyedrészt, az eredeti tervezet számos jelentős és sok esetben indokolatlan szigorítást eredményezett volna az állatvédelem területén” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. „A zöldpárti jelentéstevő és több parlamenti frakció csak kisebb enyhítést fogadtak volna el, de a néppárti képviselőtársakkal együtt sikerült egy ésszerű kompromisszumos szöveget elfogadni e területen. Például a bio tenyészmadarakat és a 18 hetes kornál fiatalabb jércéket továbbra is lehet a tornácokon tartani, valamint a baromfiólat is elfogadja a szabályozás szabadtéri tartásként. Továbbá a biogazdaságban nevelt állatok kikötése egészségügyi, biztonsági és állatvédelmi szempontból továbbra is lehetséges lesz. Végül a sertések farokkurtítása, a juhok farkának a gumizása, valamint altatást követően a szarvtalanítás és a kasztrálás is végezhető lesz. Külön öröm, hogy az én kérésemre szerepel a szövegben a háromnaposnál fiatalabb baromfi csőre megkurtításának a megengedése, amely állategészségügyi és állatvédelmi szempontból kiemelten indokolt, és a magyar baromfitenyésztők egyik fő kérése volt” – emelte ki Erdős Norbert.

 

„Végül, sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság kötelezettsége legyen a biovetőmagok és –szaporítóanyagok nemzeti listáinak a közzététele. Ezt a többletterhet eredetileg a tagállami hatóságokra ruházták volna, de e helyett sikerült egy ésszerű és egységes megoldást találnunk” – mondta el a fideszes politikus.

 

„Összességében elmondhatom, hogy a parlamenti bizottsági szavazás eredményeként egy, a magyar biogazdálkodók számára kedvező állásponttal lép be a Parlament a Tanáccsal történő egyeztetőbizottsági tárgyalásokba, amelyet követően mind az EP, mind a Tanács szentesíti majd a közösen elfogadott szöveget. Ezért minden esély adott, hogy egy ésszerű és alkalmazható jogszabály biztosítsa majd az európai és a magyar biogazdálkodás töretlen fejlődését a jövőben is” – összegezte a szavazás eredményét Erdős Norbert.

 

Brüsszel, 2015. október 14.

 

További információ:

Erdős Norbert irodája: +32-228-47716

http://erdos.fidesz-eu.hu/