Befejezték a rekultivációt

Befejeződött a korábban bezárt hulladéklerakók rendbetétele a Dél-Alföld 36 településén. Mintegy egymillió négyzetméter nagyságú területet rekultiváltak a 39 lerakó helyszínén. A 100%-os támogatottságú pályázatot a DAREH Önkormányzati Társulás az I. ütem elnevezésű projektje keretében valósította meg, 5,2 milliárd forintból.

A korábban bezárt szeméttelepek sorsa rendeződött ezzel a nagyszabású zöldberuházással. A projekt célja a környezet védelme, elsősorban a felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása.

 

A térségi szintű rekultivációs programban összesen 69 település 76 db hulladéklerakójának rekultivációját valósították meg, ebből 39 db-ot a jelen I. ütemben. Ezzel párhuzamosan zajlott a II. ütem is, amelybe 37 lerakót vontak be. A két projekt megvalósítja a régió rekultivációs céljainak 40%-át, illetve az országos célok közel 5%-át.

Jelen projektben mintegy 1,2 millió m2 területet rekultiváltak, több mint félmillió tömör m3 hulladékot mozgattak meg. A projekt során a szűk másfél évnyi kivitelezési időszakban 40 alvállalkozó közel 400 munkavállalót foglalkoztatott.

A REKULTIVÁCIÓ latin eredetű szó, jelentése: az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet tudatos helyreállítása talajjavítással, ültetéssel. Legfontosabb feladat a tájseb eltüntetése és a hulladéklerakóból történő szennyezőanyag-kibocsátás megszűntetése, illetve minimalizálása. 

Együtemű (végleges, helyben történő) rekultiváció: azokban az esetekben alkalmazható, ahol a depónia süllyedése és konszolidációja már nem várható (10 évnél régebben bezárt lerakók).

Együtemű rekultiváció: Almáskamarás, Ambrózfalva, Battonya - régi, Battonya – új, Biharugra, Békéssámson, Bélmegyer, Csanádapáca, Dévaványa, Dombiratos, Ecsegfalva, Elek – régi, Gerendás, Kertészsziget, Kétegyháza, Kötegyán, Kőrösújfalu, Lőkösháza, Magyarbánhegyes, Makó-régi, Maroslele, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes, Pitvaros, Pusztaföldvár, Sarkad, Szeghalom – régi, Szentes-Termál, Tarhos, Újkígyós, Zsadány.

Kétütemű rekultiváció: mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat, így lezárása csak átmeneti záróréteggel lehetséges. Azon lerakók esetében, ahol az elhelyezett frissen lerakott hulladék mennyisége meghaladja a 10.000 m3-t, intenzív gázképződés várható a benne található szerves anyagok bomlása, rothadási folyamatai miatt. Stabilizációjuk több éves, akár évtizedes folyamat, így a végleges lezárásra majd csak a stabilizálódott depónián kerül sor.

Kétütemű rekultiváció: Békésszentandrás, Doboz, Dombegyház, Elek-új, Kevermes, Szeghalom-új, Orosháza.

A projekt neve: Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás települési szilárdhulladék-lerakóinak rekultivációja” - KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0003

A projekt megvalósítási időszaka: 2012. április 27. - 2015. június 30.

A projekt  bruttó összköltsége: 5,237 milliárd forint, melyet a támogatási szerződés értelmében teljes mértékben uniós pályázati forrás fedez.

Háttér:

A Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Létrehozását Célzó Önkormányzati Társuláshoz tartozó projektterület földrajzilag a Dél-alföldi régió keleti részén elhelyezkedő Békés megye, valamint Csongrád megye keleti területére terjed ki.

A települések jellemzően ártérperemi területen, a Körös-Maros völgy területén helyezkednek el, ahol nagy számban találhatók természetvédelmi területek is.

Az érintett terület érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területe a Maros-hordalékkúp térsége, ahol a jó vízvezető képességű rétegek gyakorisága, jellege lehetőséget nyújt arra, hogy a felszín felőli szennyezések bekerüljenek a magasabban fekvő rétegvizekbe.

A műszaki védelem nélkül kialakított hulladéklerakók esetében a csapadék, a lerakóhoz érkező víztömeg, vagy a talajvíz kioldja a hulladéktestből a szennyező, esetleg mérgező anyagokat, melyek a talajvízbe szivároghatnak. A hulladéklerakóból leszivárgó víz még évtizedekig szennyezheti a felszín alatti vizeket.

 

A projektben résztvevő települések közül 19 esetében a bezárt lerakó sérülékeny vízbázist veszélyeztet. Gerendás kivételével mindegyik közvetlenül is veszélyezteti az ivóvízbázist.

 

A projekt megvalósítása során az I. ütemben nem számoltak fel egyetlen lerakót sem, 32 db lerakót végleges lezárással rekultiváltak (együtemű rekultiváció).

Ezek közül 3 db lerakó kapott a jogszabálynál részletesebb rétegrendet, a nagyobb környezetbiztonság érdekében és 4 db a jogszabály szerinti minimális rétegrendet.

15 db lerakót a környezetre gyakorolt hatása és a költséghatékonyság elve alapján egyszerűbb rétegrenddel rekultiváltak.

7 db lerakót csak két ütemben lehetett lezárni (kétütemű rekultiváció), mivel a közelmúltban hagyták fel őket és így a stabilizálódási és gáztermelődési folyamatok még zajlanak, a lerakó felszíne mozoghat. Ezeket leghamarabb egy évtized múltán rekultiválhatják véglegesen.

Az orosházi esetében fáklyázást alkalmaztak.